Mintegy kétezer új munkahely jön létre a következő években a bejelentett beruházásoknak köszönhetően Miskolcon és környékén. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint szabad munkavállalói állomány jelenleg ugyan nem áll rendelkezésre nagy tömegekben, de célirányos szakmai képzésekkel fel lehet tölteni a létszámot. Ez a megoldás ráadásul költséghatékonyabb is, mintha ázsiai munkavállalókat alkalmaznának a vállalatok. Bérversenyt vár a cégek között.
Egy új vállalat megjelenése általánosságban mindig vonzerőt jelent az aktív munkavállalók számára Losonczi László, a munkaerő-kölcsönzéssel és egyéb HR- szolgáltatásokkal foglalkozó MyHRTeam tulajdonosa szerint, hiszen lehetőséget teremt a váltásra, akár szakmai előrelépésre. A régebbi foglalkoztatóknak persze fejtörést és feladatot jelent ilyenkor a munkaerő megtartása. A versenyhelyzet mindenesetre a bérek növekedését hozhatja.
Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a most bejelentett beruházások időben nem egyszerre valósulnak meg, így a létszámigény sem egyszerre jelentkezik. - Ha egyszerre zúdulna rá a többezres létszámigény a szűkebb régiónkra, akkor az bizony komoly kihívást jelentene - vélekedett a szakértő.
Jelen helyzetben tehát bizakodó a mobilizálható munkaerő tekintetében, amit azzal indokolt, hogy "a gazdaság volt már a jelenleginél lényegesen erősebb is".
- Több gyártó cégnél kisebb-nagyobb mértékű létszámleépítést hajtottak végre az utóbbi hetekben, hónapokban. Tehát jelenleg van elérhető munkaerő általánosságban, de mindig a konkrét igényeket kell megvizsgálni - mondta.
Optimális esetben ugyanis minden vállalat "kész munkavállalókat" szeretne, akik rendelkeznek megfelelő tapasztalattal és képesítésekkel az adott munkakörhöz. A munkaerőpiac azonban nem rendelkezik ilyen volumenben szabad potenciális munkavállalói állománnyal. Így komoly verseny indulhat a munkavállalók megszerzéséért, megtartásáért.
- Amíg előkészítik az új beruházásokat, megépítik a gyárakat, el lehetne indítani egy programot, aminek keretében célirányos képzésekkel, a gyári munkára történő szakmai felkészítésekkel rengeteg potenciális munkavállalót lehetne megtalálni, akik jelenleg inaktívak, de bevonhatók lennének a munka világába - vélekedett.
Losonczi László rámutatott: ez a megoldás költségek tekintetében "nem lenne rosszabb irány", mintha ázsiai munkavállalók ideutaztatását, lakhatását, integrációját kellene finanszíroznia a vállalatoknak.
- Az így felkészített munkavállalói állomány hosszú távon is aktív tagja lehetne a régió munkaerőpiacának, hiszen ők itt élnek, a jövedelmüket itt költik el, a gyermekeik itt születnek meg. Idézve egy nagyra becsült HR szakember szavait: „ha külföldről kell idehoznunk tömegeket, akkor a gyárunk nem jó helyen van” - fogalmazott.
Bár konkrét bérkategóriákról nem beszélt Losonczi László, annyit elárult, hogy "igen komoly elvándorláshoz vezet", ha a bérek tartósan alacsony szinten rekednek meg egy vállalatnál, a fluktuáció pótlása pedig igen költséges.
- Ezt az összeget inkább a magasabb bérek fenntartására érdemes fordítani. Nem mellesleg az így elrontott renomét nehéz visszaállítani, a vállalat gyorsan elveszítheti a vonzerejét, ha az alacsony bérezés híre elterjed. A munkavállalók is jobban tudnak teljesíteni, ha nem megélhetési gondokkal terhelten végzik a munkájukat, és állandóan a több fizetést kínáló lehetőségeket kutatják - tette hozzá.
Tapasztalataik szerint gyakori, hogy a cégek a kötelező minimum szintjén tervezik meg a HR-büdzséjüket. Ők azonban azt javasolják, hogy ha megtehetik az új betelepülők, akkor ne a minimumszintre tervezzenek, mert ha minőségi munkavállalókat szeretnének foglalkoztatni hosszú távon, akkor ehhez mérten kell meghatározni a kompenzációs csomagot is.