Egyenlőtlen és sokszor igazságtalan volt a korábbi önkormányzati bérlakás rendszer, ezért is van szükség a megváltoztatására – mondta el portálunknak Halmai Gyula, a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési és ingatlangazdálkodási igazgatója. Az elmúlt években a bérleti díjakból befolyó bevételeket nem forgatták vissza a rendszerbe, emiatt elmaradtak a szükséges fejlesztések és lakásállomány állapota is leromlott, ezt is rendeznék a tervezett változtatások.
Minap.hu: Miért éppen most emelik a bérleti díjakat?
Halmai Gyula: Ezzel kapcsolatban régóta megvannak a vonatkozó szabályozások, például a lakástörvény. Az önkormányzatoknak határozatban kell megállapítaniuk a bérleti díjakat, Miskolcon pedig az elmúlt években az önkormányzati bérlakások bérleti díjai elszakadtak, messze kerültek a valóságtól.
Gondoljunk bele, hogy ma havi 70- 80 ezer forint alatt nemigen lehet találni a városban kiadó albérletet, ennek ellenére egy önkormányzati lakás bérleti díja mindössze 20-30 ezer forint körül van. Éppen ezért arra tettünk javaslatot, hogy az önkormányzat lakáscéljait figyelembe véve – amelynek kiemelten fontos eleme az, hogy a valóban nehéz szociális helyzetben lévőknek megfizethető lakhatást kínáljunk - az önkormányzati lakásokban élők a szabadpiaci árakhoz képest továbbra is mindenképpen kedvezményes díjat fizessenek, de nem aránytalanul, nem korlátlanul kedvezményesebbet.
Halmai Gyula a szeptemberi közgyűlés. „Debrecenben vagy Szegeden már most is magasabbak a díjak, mint ahova mi három év alatt szeretnénk eljutni".| Fotó: Végh Csaba
A mi célunk az, hogy a költségelven kiadott lakások esetében a lakbérek elérjék, de egyelőre ne haladják meg a mindenkori piaci árak 50 százalékát, a piaci elven bérbe adott lakások pedig a 75 százalékot közelítsék. Ezt nem most azonnal, hanem egy három éves időintervallumban szeretnénk megvalósítani, elérni.
Csak példaként, Debrecenben vagy Szegeden már most is magasabbak a díjak, mint ahova mi három év alatt szeretnénk eljutni.
Kiket érint az emelés?
Minden bérlőre ugyanazokat a szabályokat alkalmazzuk. A korábbi években ebben is volt egyfajta belső, rendszerbeli igazságtalanság. Valójában az elmúlt években is voltak burkolt emelések, csak ezt átsorolásnak nevezték. A lakásokat egyszerűen átsorolták a költségelven kiadott, tehát olcsóbb kategóriából a piaci elvű, tehát drágább kategóriába. Így aztán az is előfordulhatott, hogy két egymás mellett lévő lakásban azoknak, aki például csak öt évre kötöttek bérleti szerződést, sokkal többet kellett fizetniük, mint azoknak, akik határozatlan időre kötött, a régi időkből, a '80-as, '90-es évekből megörökölt bérleti joggal és bérleti szerződéssel rendelkeztek. Az ugyanis sokkal kedvezményesebb, mint az újonnan megkötött, határozott idejű szerződések.
Mi azt szeretnénk, hogy ne legyen ilyen különbségtétel, igazságtalanság a rendszerben, mindenki ugyanolyan feltételekkel bérelhessen lakást az önkormányzattól.
Éppen ezért a befizetendő hat havi kaució is csak a régi típusú, határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőknél jelenik meg újdonságként. A kaucióra pedig azért van szükség, mert sok esetben még ez a félévnyi biztonsági letét sem fedezi egy-egy szerződés felmondása, megszűnése után a korábbi bérlő tartozásait, vagy az esetleg szükséges felújítási munkák költségeit.
Minden bérlőre ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák. | Minap-archív fotó: Juhász Ákos
A kauciót hogyan kell fizetni, és milyen segítséget kérhetnek, kérhetnek-e egyáltalán segítséget azok, akik esetleg nem tudják azt befizetni?
A kauciót az új szerződések esetében eddig is a szerződés megkötése előtt kellett megfizetni, ez nem változik most sem. Azok viszont, akiknek határozatlan idejű szerződésük van, és akiknél új elemként jelentkezik ez a fajta fizetési kötelezettség, részletfizetést is kérhetnek, hogy ne kelljen egy összegben letenniük a kauciót.
A részletfizetést kérvényezhetik egy- vagy kétéves időszakra is, így is próbálunk segíteni abban, hogy ne jelentsen senkinek egyszeri, nagy megterhelést ez a költség. Mindez azonban a nyilvántartásunk szerint a bérlőknek mindössze a 10 százalékát érinti, azokat, akik régi típusú szerződéssel rendelkeznek. Az új bérlőknek a kaució megfizetése természetes, ők ennek a kötelezettségüknek minden esetben eleget is tesznek. És azt, hogy itt nem a valóságtól elrugaszkodott elvárásokról van szó, jól mutatja az is, hogy a lakáspályázatokra jelentkezők száma idén minden esetben 50-60-szorosa volt a kiadásra váró ingatlanokénak.
A plusz bevételt mire fordítja a város?
Az önkormányzat arról döntött, hogy a plusz bevétel 60 százalékát az önkormányzati ingatlanállomány felújítására, fejlesztésére fordítja. Ez összességében milliárdos összeget jelent. A plusz bevétel 10 százalékát arra fordítja a város, hogy segítséget nyújtson azoknak a szociálisan rászorult bérlőknek, akiknek az emelés kigazdálkodása nehézséget okoz. A fennmaradó 30 százalékot pedig más, fontos területeken használhatja fel az önkormányzat.
Milyen hatással volt a miskolci ingatlangazdálkodásra és az önkormányzati bérlakás-rendszerre az, hogy hosszú éveken át nem emelték a díjakat?
Nem igaz, hogy nem volt semmilyen emelés. Volt. A már említett burkolt emelést jelentő átsorolások mellett például az alacsony komfortfokozatú lakások bérleti díját 100 százalékkal emelte meg az előző városvezetés. Tehát éppen azokat sújtotta legnagyobb emelés, akik a legrosszabb szociális helyzetben voltak.
Halmai Gyula: „nem újították fel és nem pályáztatták meg például a fészekrakós lakásokat sem"
Mindennek az lett eredménye, hogy a körülbelül ötezres önkormányzati bérlakás-állományból nagyjából ezer üresen állt. A bérleti díjakból származó bevételeket szinte egyáltalán nem forgatták vissza fejlesztésre, karbantartásra, korszerűsítésre vagy felújítására, hanem egyszerűen felélte az előző önkormányzat. A lakásállomány pedig felújítás nélkül rossz állapotba került, miközben az ingatlanárak és az albérleti díjak Miskolcon is megemelkedtek, ezért itt is egyre nagyobb igény volt a bérlakásokra. Ennek ellenére nem újították fel és nem pályáztatták meg például a fészekrakós lakásokat sem, és csak hogy a tavalyi évet említsem, alig hirdettek meg lakáspályázatokat. Ez aligha nevezhető felelős ingatlangazdálkodásnak.
A mi célunk az, hogy az idei év végére elérjük a több mint száz újonnan megpályáztatott és bérbe adott bérlakást. Ezért van az, hogy itt, nálunk a járvány alatt sem állt meg az élet és az országban elsőként dolgoztunk ki elektronikus lakáspályázatot, ami a jelek szerint működőképes. A mi célunk az, hogy továbbra is fenntartsuk a város polgárai számára a kedvezményes lakhatás lehetőségét, de úgy, hogy közben felelősséggel kezeljük a város ingatlanvagyonát. Mi ezért dolgozunk.
Forrás: minap.hu