A csütörtökön indult vitaest-sorozat első előadója szerint külföldi példákat is figyelembe lehetne venni Miskolc közlekedésének átalakításához
Közösség és konszenzus – e hívószavak köré rendezhetők azok a gondolatok, melyek a Mozgásban a város című, a Kerékpáros Miskolc Egyesület által szervezett vitaest-sorozatának első állomásán elhangoztak csütörtökön kora este a miskolci polgármesteri hivatal közgyűlési termében.
Ahogyan arról a minap.hu korábban beszámolt, ez alkalommal a közterület-használata volt a fő téma, azonban nem úgy, ahogyan ma még erről legtöbbször beszélgetünk.
Kunhalmi Zoltán egyesületi elnök a vitaest elején részben elismételte a lapunknak, korábban adott nyilatkozatát, mint mondta: a program célja az, hogy Miskolc közlekedésének újratervezésével kapcsolatban egy társadalmi konszenzus alakuljon ki.
- Miskolcon ez korábban nem volt jellemző, ezért is vagyunk nagyon hálásak, hogy az önkormányzat most a program mellé állt, Veres Pál polgármester még a védnökséget is elvállalta. Bízom benne, hogy a hat találkozásnak köszönhetően elindulhat egy közös gondolkodás a résztvevő miskolciakkal, civil szervezetekkel és a városvezetéssel együtt, hiszen az látható, hogy a város közlekedési rendszere változásra érett. Miskolc közlekedése jelenleg egyértelműen az egyéni autóhasználatra optimalizált, sok helyen nem vonzóak a gyalogos-, vagy éppen a kerékpáros feltételek, hiányzik a közösségi közlekedés előnyben részesítése, ráadásul még az egyéni autóhasználók sem elégedettek a rendszerrel – mondta.
Paradigmaváltás
Az első este előadója Molnár Berta építész, urbanista volt, aki budapesti és külföldi jó példákon keresztül szemléltette azt, hogy a hazánkban is paradigmaváltást hogyan lehet úgy véghezvinni, hogy a városok közterületei élhetőbbé váljanak, támogassák a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és még az autósok se járjanak rosszabbul, mint a jelenlegi helyzet. Ők egyébként már csak azért sem járnak rosszul – vélekedett –, mert a bedugult főutak, az autókkal telített, szmoggal szennyezett városok az ő érdeküket sem szolgálják hosszútávon.
- Az elmúlt évtizedekben elsősorban közlekedésre alakították ki a közterületeket világszerte, de a világban jelenlévő tendenciák fordulást mutatnak, már egyre inkább hangsúlyt helyeznek arra, hogy a közterület elsősorban élettér legyen. Azt, hogy erre hazánkban is igény van, a Szabadság-hídon megtartott bulik, piknikek mutatták meg, mikor néhány éve elkezdték egy-két hétvégére átadni azt a városlakóknak – jelentette ki.
Molnár Beáta
Az utcák, terek közterületek átalakítására, élhetőbbé tételére Molnár Berta többféle példát is hozott: látható volt teljesen átépített, növényekkel, padokkal, kerékpársávokkal megtűzdelt hazai vagy éppen külföldi utca éppúgy, mint sokkal olcsóbb megoldások, amikor felfestésekkel, és dézsás növényekkel tettek hangulatossá, barátságossá, emberivé korábban forgalmas, autókkal telített utcákat (mindezt ráadásul úgy, hogy még az autósforgalom sem szűnt meg, csupán kevesebb sávra szorult).
Az urbanista követendő példának nevezte a fővárosban tavasszal a forgalmas útszakaszon létrehozott kerékpárutakat is, mert mint mondta, már ezeknek az átmeneti megoldásoknak számos pozitív hozadéka van.
Sokféle igény
Az előadást pódiumbeszélgetés követte, melyen Szunyogh László, Miskolc főépítésze Dobos Sára tájépítésszel és Somogyi Gábor településmérnökkel, valamint néhány hozzászólóval próbálták az előadást a miskolci viszonyokra értelmezni. Abban legtöbben egyetértettek, hogy valamilyen folyamat Miskolcon is elkezdődött, hiszen az elmúlt években is újultak meg terek, utcák, zöldültek ki közterületek (példának hozták többek között a Déryné utcát, a Hősök terét, vagy éppen a Szinva teraszt). A fejlesztésekkel kapcsolatban a legtöbben azt hiányolták, hogy nem történt egyeztetés a területen élőkkel, az azt használókkal.
- Miskolc főépítészeként a város minden lakójának igényét figyelembe kell vennem. Az is tény, hogy az elmúlt évek nagyobb útfejlesztései során azt a néhány kerékpárutat nem számítva ezek a beruházások mindig az autósoknak kedveznek. Ezen is érdemes lenne változtatni, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy bár Miskolc lélekszáma kisebb, mint a kilencvenes években, az autók száma viszont megsokszorozódott. Ez látható szinte minden reggel – mondta a főépítész.
A növényekre szükség van
Dobos Sára a zöld felületek fontosságáról beszélt. Mint mondta, sokkal több útmenti fasorra volna szükség, illetve a cserjék, bokrok, fák, virágágyások karbantartására is nagy figyelmet kell fordítani, meg, hiszen oxigént termelnek és a hőmérsékletet is szabályozni képesek a nyári nagy melegben. „Nekünk embereknek szükségünk van a nővényekre, fordítva ez nem biztos hogy így van.”
Hozzátette azt is, pozitív tendencia azért Miskolcon is akad, hiszen a belvárosban már jelen vannak azok a közösségi terek, ahol a gyalogosan vagy kerékpárral közlekedők és a pihenésre vágyók is megtalálhatják a számításaikat. Diósgyőrben is folyamatban van a városrészi terek megújítása, bár – tette hozzá – szerencsésebb lett volna, ha ezeknek a terveiről a korábbi városvezetés kikéri a véleményét a helyieknek, azoknak, akik használni fogják.
A további vitaestek tervezett dátumai és témái:
szeptember 10. Közlekedésimód‐választás
szeptember 16. Közösségi közlekedés
szeptember 23. Kerékpározható város útjai
október 1. Gyalogosbarát város
október 8. Forgalomcsillapítás
Forrás: minap.hu